Kedves Látogatók!

A COVID-19 második hullámával járó, szigorodó korlátozások értelmében a 484/2020. (XI.

10.) Kormányrendelet alapján a „szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve
különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat,
állatkerteket és korcsolyapályákat.”
Ezen jogszabály értelmébenaz Árpád Múzeum, a Keve Galéria és a Patay László Városi Képtár 2020. november 11-től
további intézkedésig nem fogad látogatókat, azaz ZÁRVA tart. Az intézmények épületében

Kedves  Érdeklődők!

A járványhelyzet miatt a rendezvényen történő helyszíni részvétel korlátozott (40 fő)! Bejelentkezés bármely elérhetőségen (telefon, email) lehetséges!

Együttműködésüket köszönjük!

Jáki Réka igazgató

TÁJÉKOZTATÁS

A Vidékfejlesztési Program keretén belül a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület működési területére meghirdetett, VP6-19.2.1.-33-3-17 kódszámú, Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület - Versenyképes helyi turisztikai kínálat megteremtése című felhívás alapján az ÁRPÁD MÚZEUM eredményesen pályázott.

A Projekt címe: Patay László turisztikai fókuszpont kialakítása Ráckevén.

Projekt azonosító száma: 1916211485

A szerződött támogatás összege: 11 689 392 Ft

A támogatás mértéke: 100 %

A projekt tartalmának rövid bemutatása: A városi képtár pincéjének, hozzátartozó lejárónak felújítása, vizes blokkok átalakítása, raktár, teakonyha és az udvaron szilárd térburkolat kialakítása. Lényeges eleme a projektnek a képtár földszintjén interaktív térkép elhelyezése. Az érintőképernyős kezelőfelülettel a Patay életmű helyszínei, dokumentumai, alkotásai lesznek elérhetőek, így a képtár egy országos "Patay zarándoklat" kiindulópontja, állomása lehet.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2021. október 29.

Jáki Réka

igazgató

A Kormány 2020. június 18. nappal hatályon kívül helyezte a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletet.

A kulturális intézmények a közönségforgalmi területeiket megnyithatják, ezért JÚNIUS 23-TÓL, KEDDTŐL a ráckevei Árpád Múzeum és tagintézményei, a Patay László Városi Képtár és a Keve Galéria ismét szeretettel várja régi és új Kedves Látogatóit!

Ráckeve Város Önkormányzata a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet az Árpád Múzeum  intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására.

Bővebb információt az alábbi linkre kattintva talál.

Árpád_Múzeum_intézményvezető

Koronavírus - Jáki Réka - Ráckevei tájékoztatás az intézményvezetőktől

Április 20-án a ráckevei Patay László Városi Képtárban kiállítással egybekötve került bemutatásra Bazsonyi Arany: Szigorúan időrendbe c. verseskötete.

A kiállítást megnyitotta Hubert Ildikó irodalomtörténész. A kötetről, a versek keletkezésének körülményeiről, Bazsonyi Aranyról a festőről, de leginkább a költőről beszélt Balatoni Teréz aki a verseket sajtó alá rendezte.

Ezen a különleges alkalmon szép számmal jelentek meg mindazok, akik Bazsonyi Arany teljes alkotói munkásságát megismerni kívánják. Ez az alkalom lehetőséget kínált arra, hogy közösen gondolkodjunk el valódi értékeinkről.

Szent László kiállítás nyílt az Árpád Múzeumban

A Nemzetpolitikai Államtitkárság tavaly hirdette meg a 2017-es Szent László-évet, a
lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója kapcsán.
Az ebből az alkalomból rendezett Szent László életét, kultuszát és szellemi örökségét
bemutató „Szent László király a hit bajnoka, a haza hőse” címet viselő, a Kárpát-
medencét körbejáró vándortárlat nyílt meg április 12-én a ráckevei Árpád Múzeumban,
hogy bemutassa nemzeti történelmünk kiemelkedő királyát és az egyik legnépszerűbb
magyar szentet, aki uralkodása révén méltán lett a közép-európai nemzetek
összetartásának és együttműködésének szimbóluma.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
Pályázati azonosító: 207181/2
Pályázati cél: Víz alatti régészeti örökség kutatására és dokumentálása
Támogatás összege: 7.000.000 Ft (dologi költségek)
Projekt futamideje: 2018. 01. 01. – 2018. 12. 31.

A projekt célja
          A projekt keretében a Ráckevei Árpád Múzeum, mint szervező és kutatásvezető intézmény
az Argonauta Víz alatti Kulturális Örökségvédelmi és Folyami Régészeti Kutatócsoport által
biztosított önkéntes régészeti búvárok bevonásával, együttműködésben a Duna és mellékfolyói
mentén, illetve a Balaton térségében található területi múzeumokkal (amely a már megkötött
együttműködési megállapodásokon alapul) egy országos víz alatti régészeti felderítő és
dokumentációs tevékenységet szervez.

Az EMMI Kubinyi Ágoston Programján 4 millió Ft támogatást nyert el az Árpád Múzeum arra,
hogy 2018 folyamán kőtárat hozzon létre a Kossuth Lajos utca 49. szám alatt található kiállítótere
középkori eredetű pincéjében.
A projekt keretében a több éve a közönség elől elzárt boltíves pincehelyiség látogathatóvá válik.
Bemutatjuk a múzeum gyűjteményébe tartozó római kori, középkori és újkori kőemlékeinket.
Sírköveket, malomköveket, oltárkövet, építészeti töredékeket. A múzeum új kiállító és rendezvény
térrel, a város pedig látnivalóval, múltjának méltó bemutatásával gazdagodik.
-- -- -- -- -
Képek
1. római kori oltárkő a Kr. u. 2.-3. századból
2. 14. század második feléből származó vörösmárvány lovagi sírkő

1._kép_róma...

2._kép_14._...

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Pályázati azonosító: 207134/00288

Támogatás összege: bruttó 740.000 Ft

Projekt státusa: lezárt, elszámolt

Projektvezető: Dr. Tóth J. Attila, régész, Árpád Múzeum

Rövid összefoglaló:

A projekt célja az Újfalusi-szigeten található több korszakos régészeti lelőhely rétegviszonyainak tisztázása, az esetleges épületmaradványok helyének és állapotának felderítése volt.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy azonosítottunk egy jelentős méretű falmaradványt, amelyet a középkori kolostor építkezéséhez tudtunk kötni, így meghatároztuk, hogy a kolostor a sziget mely részén lehetett. Bizonyítottuk, hogy a lelőhelyen a bronzkortól az újkorig találhatóak objektumok, rétegek. A lelőhelyen találtunk római kori leleteket is, amelyek alapján egy Limes kapcsolódású lelőhely is bizonyított a szigeten.

A Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiumának támogatásával 2018 folyamán kiterjed szonáros felderítést végeztünk Ráckeve és a szomszédos települések térségében a Ráckevei-Dunán.

A kutatás eredményeképpen mintegy félszáz olyan anomáliát találtunk, amelyek valamilyen objektumra (cölöpök, csónak, vagy hajóroncsok) utalnak. Néhányat már volt lehetőségünk megvizsgálni, a többire az elkövetkező években kerülhet sor.

A mellékelt katalógusban közzétesszük a szonárfelvételeket.

 Szonár Katalógus letöltés

2011 tavaszán az Árpád Múzeum, a Ráckevei Molnár Céh és az Argonauta Kutatócsoport együttműködésében megmentettünk egy 17. századi dereglyét a teljes pusztulástól. Mielőtt a hajómalom előtt a deszkákat elsüllyesztettük 3D lézerszkenneres lemérést végeztettünk. Sajnos évekig nem volt rá lehetőségünk, hogy a digitális állományt feldolgoztassuk.

Most a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma víz alatti régészeti pályázatának támogatásával sikerült elkészíttetni a dokumentációt. Minden egyes deszka be lett szkennelve, így a képeken egyben látható hajó valójában sok-sok darabból lett virtuálisan összeállítva (a probléma abból adódott, hogy fagyűjtő talált a leletre, és darabokra vágta eltüzelni).

A galériában a felülnézeti, úgynevezett ortofotók láthatóak, a mellékelt linkre kattintva a 3D pontfelhő forgatható, nagyítható (javasolt az Opera böngésző használata).

Köszönjük az NKA támogatását, illetve a Photometricnek, hogy 7 évig tárolta a digitális adatokat a feldolgozásra várva!

http://www.pontfelho.hu/pontfelhok/rackeve/hajo.html

Múzeumbarát fémkeresősök keresték fel az Árpád Múzeumot 2017 ősszén azzal, hogy
szeretnék kiszélesíteni a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal kialakított
együttműködésüket, és segítenének a Ráckeve környéki lelőhelyek felderítésében. A februárban
tartott ráckevei találkozón megállapodtunk az együttműködésről, lefektettünk egy előzetes
munkatervet.

Múzeumbarát fémkeresősök segítségének köszönhetően több új lelőhely került a múzeum látókörébe az utóbbi hetekben. A fém leletek között számos középkori és kora-újkori érme található, valamint különféle használati tárgyak, fegyverek részei. Tudományos szempontból is fontos egy római kori bronz pénz, amely a Csepel-sziget keleti partjánál, tehát messze a szakirodalomban feltételezett Limes vonalától került elő (újabban több római lelet is előkerült a szigeten, a terület ókori használatát ezért újra kell gondolni).

A leletek közül szeretnénk kiemelni egy oroszlánfejjel díszített övcsatot (valószínűleg középkori, pontos párhuzamát még nem találtuk), egy ép állapotban megtalált, a bronzkorban használt ún. szárnyas baltát, valamint egy I. Ferdinánd korára keltezhető ezüst dénárt (utóbbi kapcsolódik Ráckeve mezőváros korai történetéhez).

A fémkeresősök (Meleg József és Tauser Péter) a tevékenységüket hatósági engedély birtokában, múzeumi felügyelettel végezték. A példa bizonyítja, hogy a Csepel-sziget története korántsem tekinthető lezárt fejezetnek, sőt további kutatása jelentős eredményeket ígér.

A tárgyak a múzeumi gyűjteménybe kerültek és tervezzük bemutatásukat.

i- ferdinnd

szarnyasbal...

20171206_09...

A múzeum földszinti termeiben és az előtérben 2002. április 12-én nyílt meg korszerű megvilágítású és installációjú „Valaki kell, hogy őrizzen…” címet viselő új állandó kiállítást.

Az állandó kiállításban régészeti emlékeken és koraközépkori eszközökön keresztül követhető nyomon a város alapítása, másfél évszázados virágzása, a Csepel-szigethez köthető népi kultúra és hagyományos paraszti életmód változása. Ráckevén üzemelt az ország utolsó tombácos vízimalma, melyet 1962-ben rekonstruáltak, majd műemlékké nyilvánították. A malom 1967-ben elsüllyedt, de mérethű makettje és a molnárcéh emlékei ma is megtekinthetők a múzeumban.

2010-ben a múzeum közreműködésével a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány kezdeményezésére elkészült egykori helyén, a Duna parton egy rekonstruált és működőképes vízimalom.

Állandó kiá...

Állandó kiá...

Állandó kiá...

Állandó kiá...

Állandó kiá...

Állandó kiá...

Ráckevén a múzeumalapítás gondolata először az 1870-es években vetődött fel, amikor Ludaics Miksa járásbíró magángyűjteményt hozott létre. A századfordulón, a gátépítési munkák során előkerült gazdag bronzkori régészeti leletek sürgették a múzeum megteremtését. Anyagi erők híján azonban csak igény maradt, mint ahogy az „Árpád-céh” által kezdeményezett, személyhez kötött múzeumalapítási kísérletből is csak magángyűjtemény született az 1930-as években.