Az Árpád Múzeum gyűjteményének értékes tárgyai, több ezer darabot számláló archív fotógyűjteménye, dokumentációi, adattári kutatási anyagai Ráckeve városának és a környékbeli településeknek több évszázados történelmét őrzik és hiteles adatokat, tájékoztatást nyújtanak a múlt iránt érdeklődők számára.
Az utóbbi években emelkedett a művészeti kultúra presztízse, és ez természetesen együtt jár a múzeumok szerepének felértékelődésével is. A múzeum az ismeret- és élményszerzés, az elmélyült egyéni vagy társas művelődés egyre nagyobb reprezentációs értékkel bíró színhelye.
A ráckevei Árpád Múzeum is mindazon tárgyak, dokumentumok, fotók, kutatási anyagok őrzési és bemutatóhelye, melyek alapján a ráckeveiek és az egykori ráckevei járás területéhez tartozó, valamint a környékbeli települések lakói (Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Lórév, Makád, Majosháza, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép, Taksony, Tököl, Szigetszentmiklós stb.) megismerhetik településük történelmét, kulturális értékeit, saját és felmenőik múltját, a hozzájuk érkező idegeneknek pedig szintén ismereteket nyújthatnak.
Az Árpád Múzeum gyűjtőkörét 3 főgyűjtemény – történelem, régészet, néprajz – és a hozzá tartozó kiegészítő gyűjtemények (dokumentáció, adattár, fotótár, könyvtár) alkotják.
Történeti gyűjtemény
A történeti gyűjtemény egy része a múzeum törzsanyagához tartozik. Legértékesebb emlékeink a város alapításához köthető 15. századi dokumentumok, oklevelek, a másfélszázados gazdag virágzást igazoló tárgyi emlékek. A történeti gyűjtemény különösen értékes darabja a Mária Terézia által 1740-ben adományozott egyházi ruha, a dalmatika, valamint a céhes emlékek, különösen a molnár céhség tárgyai, dokumentumai.
Legfontosabb műtárgycsoportok:
céhes gyűjtemény (céhládák, pecsétek,) céhes-, ipartestületi dokumentumok
kézműipar, kisipar tárgyai
üveg, kerámia, porcelán tárgyak, emléktárgyak
kitüntetések
19-20. századi ráckevei polgárság tárgyi emlékei
bútorok
Régészeti gyűjtemény
A Múzeum régészeti gyűjteménye az egyik legrégibb gyűjtemény-egység. A gyűjtemény ugrásszerű gyarapodása 2000-res évek elején, a nagyberuházások megindulásától datálható, ill. az ezekhez kapcsolódó megelőző feltárások hoztak jelentős eredményeket, amelyeken a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó régészek részt vettek. A régészeti gyűjteményben a gyűjtés időhatára az őskortól a kora újkorig terjedő időszak. Az utóbbi mintegy 10 évben a megelőző feltárások kerültek túlsúlyba, a leletmentések száma rendkívül lecsökkent, próbafeltárásra pedig elvétve kerül sor. Mindebből következik, hogy a terepmunkák tervezésére — s így a gyűjtemény tervszerű fejlesztésére — gyakorlatilag nem volt lehetőség.
A vizek és mocsarak által védett sziget a történelem során – a neolitikumtól kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal – egymást váltó embercsoportok otthonává lett. Számos nép, kultúra hagyta ránk tárgyi maradványait, életmódjukról régészeti leletek tanúskodnak. A táj földje bronzkori anyagban a leggazdagabb. Jelentős ásatások folytak Szigetszentmiklós, Majosháza határaiban, ahol nagyrévi- és vatya-kori leletek kerültek elő.
Ráckeve északi határában tárták fel a középkori Puszta Templom alapjait. Itt került elő egy faragott római kő, amely a Dunántúlról juthatott a Csepel-szigetre. Az állatokat zenéjével elbűvölő Orfeuszt ábrázoló római kőnek keresztény utóélete is volt, a 12–13. századi kolostortemplom oltárát díszíthette.
Néprajzi gyűjtemény
A múzeum gyűjtemény-egységei közül a néprajzi gyűjtemény – akárcsak maga a tudományszak – a legfiatalabb. A régészeti, történeti és képzőművészeti gyűjtemények alapjait a 19. században vetették meg, míg a néprajzi tárgyak gyűjtése csak a 20. században kezdődött. Az évek során a gyűjtemény folyamatosan, és egyre tervszerűbben gyarapodott, főleg ajándékozásokból, utóbbi időben tárgyvásárlás jogcímén is. A néprajzi gyűjtemény legalaposabban feldolgozott és publikált egysége a céhtörténeti emlékeket magába foglaló tárgycsoport. Ide tartoznak a 17‒19. századi céhládák, behívó táblák, zászlók, lámpák és a zöld mázas, domborműves, feliratos céhkorsók, behívólevelek, vándorkönyvek.
Legfontosabb műtárgycsoportok:
halászati emlékek
céhes emlékek
viselet, textil
paraszti-népi kultúra tárgyi emlékei
konyhai, mezőgazdasági eszközök
Dokumentációs gyűjtemény
Ebben a gyűjteményi egységben tartjuk nyilván az új- és modern kori történeti gyűjtemények papíralapú műtárgyait: okleveleket, családi iratokat, plakátokat, forrásértékű iratokat, sajtótermékeket, röplapokat, szóróanyagokat stb.
régi nyomtatványok
választási dokumentumanyag (19 – 20. századi anyag)
nyomdatermékek, plakátok, szórólapok, meghívók névjegykártyák…
képeslapok
Archív fotógyűjtemény
Az egyik leggazdagabb gyűjteményi egysége a múzeumnak, Ráckeve és az egykori Ráckevei Járáshoz tartozó hozzátartozó településekről készült több ezer fekete-fehér és színes negatívokat, üvegnegatívokat, diákat, pozítiv és digitális képeket található (személyek, életképek, szokások, természeti fotók, történelmi események a 19. századtól egészen napjainkig őrizve a település mindennapjait, jelentős eseményeit, személyeit.
A gyűjtemény a múzeum alapításától kezdve (1962) folyamatosan gyarapszik. A helytörténeti-néprajzi felvételek Ráckeve és környékének építészeti, történeti és kulturális örökségét dokumentálják, egyes helyiségeket, illetve témákat kiemelkedő részletességgel, másokat esetlegesen.
A helytörténeti tárgyú fotók közül a 2. világháború előtt készült városképek, képeslapok emelkednek ki, de jelentős egységet képeznek az egykori kézműves mesterségeket és az iparosság életkörülményeit dokumentáló felvételek is.
A fotótár jelenleg a külső kutatók részéről leginkább kutatott múzeumi gyűjtemény: családtörténeti, viselettörténeti, hadtörténeti, helytörténeti kutatások, kiadványok, kiállítások számára rendszeresen biztosítunk felvételeket.
Adattári gyűjtemény
Az adattár kialakítása 1969-től kezdődött, ettől kezdve a múzeum forrásértékű dokumentumai (pl. térképek, kéziratok) és a múzeumi szakmai dokumentációi (pl. ásatási jelentések) egyaránt itt kerülnek elhelyezésre.
Kiemelt értékes darabjai a Ráckevei Ady Endre Gimnázium tanulóinak honismereti-helytörténeti dolgozatai, amelyek nagyon nagy alapját alkotják a különböző témájú kutatásoknak.
Itt kutatható a múzeum több mint fél évszázados történetét dokumentáló iratanyag is.