A múzeum földszinti termeiben és az előtérben 2002. április 12-én nyílt meg korszerű megvilágítású és installációjú „Valaki kell, hogy őrizzen…” címet viselő új állandó kiállítást.
Az állandó kiállításban régészeti emlékeken és koraközépkori eszközökön keresztül követhető nyomon a város alapítása, másfél évszázados virágzása, a Csepel-szigethez köthető népi kultúra és hagyományos paraszti életmód változása. Ráckevén üzemelt az ország utolsó tombácos vízimalma, melyet 1962-ben rekonstruáltak, majd műemlékké nyilvánították. A malom 1967-ben elsüllyedt, de mérethű makettje és a molnárcéh emlékei ma is megtekinthetők a múzeumban.
2010-ben a múzeum közreműködésével a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány kezdeményezésére elkészült egykori helyén, a Duna parton egy rekonstruált és működőképes vízimalom.
